A szakmai terv alapján idei utolsó tanulmányutunkat Pásztóra szerveztük, 2018. október 11-12-én.
A tanulmányút elsődleges célja Pásztó és környékén folyó közművelődési feladatok, hagyományőrzés tanulmányozása.
Pásztóról:
Pásztó Kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Nógrád megyében helyezkedik el. Középpontja, Pásztó több mint 600 éves városként hagyományos gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális centrum. A kistérséghez 26 település tartozik. A terület legfőbb vonzerejét táji, természeti valamint kulturális adottságai jelentik: a Mátra és a Cserhát összefüggő erdei, változatos tájai gyönyörűek, a történelmi, egyházi és kulturális emlékek gazdagsága is páratlan. A közös palóc identitástudatot kiegészítik a településekre jellemző lokálpatrióta érzelmek, hagyományos és a kortárs kultúra elemeit fesztiválok, falusi/városi és mikrotérségi szintű rendezvények tartják fent. Számos hagyományőrző és kortárs civil művészeti szervezet, csoport működik, némelyik országosan is kiemelkedő eredménnyel. Több közösségi kezdeményezés indult a helyi kultúra megismertetése érdekében: Muzsikál az erdő, Palóc út
- nap
A város közművelődéséről a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ gondoskodik. Oláhné Csákvári Gabriella mutatta be a Művelődési Központot, annak feladatait. Elsődleges feladata a város lakosságának kulturális igényeinek kielégítése, közművelődési ellátása.
- Helyet biztosít a helyi civil szervezeteknek, ismeretterjesztő előadásoknak.
- A gyerekek és fiatalok részére zenés rendezvényeket szervez.
- Különböző tanfolyamoknak bérbe adja termeit.
- Pásztó és környékének környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása.
- Művészeti és művelődési csoportok támogatása, segítése.
- A nemzeti, városi, világi és egyházi ünnepek, évfordulók közismertté tétele, ezek élményszerűségének növelése a kultúra minden eszközével.
- Állami és városi rendezvények szervezése, lebonyolítása.
- Az információs és tanácsadó tevékenység további szélesítése.
- A különböző kultúrák, nemzetiségek közötti kapcsolat kiépítésének és fenntartásának segítése. Elsősorban a helyi roma kisebbség kulturális bemutatkozásainak ad lehetőséget (Roma Sejn projekt)
- A szomszéd és más népek kultúrájának megismertetése, a cserekapcsolatok ápolása, rendszeres bemutatkozási lehetőség biztosítása.
- Az idegenforgalom és a turizmus keretében a városunkba látogatók számára hagyományaink és értékeink bemutatása.
- A helyi színháznak is helyet ad.
A Művelődési központot követően meglátogattuk a településen működő Múzeumot. A Pásztói Múzeum 1984. október 1-jén kezdte meg működését, az intézmény indulása a pásztói „Oskolamester ház” megnyitásához kötődik. Az Oskolamester háza eredeti építésű XV. századi lakóház, melynek rámpás lejáratú pincéjében került berendezésre a középkori szőlőkultúrát bemutató kiállítás.
A műemléki városközpont további fejlődése mellett az Oskolamester háza közvetlen közelében feltárt középkori üveghuta és kovácsműhely is szabadtéri kiállítóhellyé vált, mely hazánkban egyedülálló ipartörténeti emlék
Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működött. A későbbiekben gépállomás, ipari iskola, óvoda és könyvár kapott benne helyett, míg végül 1997-től teljes egészében a múzeum birtokolja az épületet.
A múzeum kiállítóegységei az idők folyamán bővültek, 2001-től a Csohány Kálmán Galériával, illetve 2011-től a Gaál István Emlékszobával.
Állandó kiállításaink mellett helyet kapnak az időszaki tárlatok is, évente általában 4-5 kiállítás, melyek a helyi lakosság körében nagy érdeklődésre tartanak számot.
A múzeum állandó kiállításai:
- Évmilliók üzenete Nógrádban
- Fűtől fáig – fényképkiállítás
- A ciszterci rend története a középkorban
- Pásztói évszázadok – helytörténeti kiállítás a város történetéből
- Rajeczky Benjamin emlékszoba
- Csohány Kálmán Galéria (A galéria megnyitásával lehetőség nyílt a kétszeres Munkácsy-díjas, érdemes művész teljes életművéből a rézkarcok, litográfiák, egyedi rajzok, akvarellek, kerámiák, azaz mintegy 150 műtárgy bemutatására.)
- Gaál István emlékszoba (filmrendező)
- Középkori kolostor romjai
- Középkori kovácsműhely
- Középkori üveghuta
- Szőlőkultúra a Mátra alján
A Pásztón és környékén folyó közművelődési munkáról, a helyi hagyományok őrzéséről Bottyán Katalin kulturális antropológus tartott előadást. A kistérségi Közkincs Kerekasztal 2009-ben kezdte meg a működését.
Kistérségi Kerekasztalt 7 település és 1 városrész (Pásztó – Hasznos, Tar, Szurdokpüspöki, Ecseg, Palotás, Alsótold, Mátraszőlős) kulturális – közművelődési intézményeinek, önkormányzatának, civil szférájának képviselői alkotják:
➢ kulturális szakemberek – művelődési házak vezetői, könyvtárosok,
➢ döntéshozók – polgármesterek, önkormányzati delegáltak
➢ civilek – kulturális alapítványok, egyesületek, öntevékeny csoportok vezetői
➢ Pásztó Kistérség Többcélú Társulása és Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetője, kistérségi közművelődési – múzeumi referens
➢ szakértők (népművelő, alkotóművész, közösségépítő, projektmenedzser), akik szakmai előadóként vesznek részt a munkában.
A Kerekasztal munkájába ténylegesen 6 település 13 szervezete kapcsolódott be.
- nap
A reggelit követően elindultunk Mátrakeresztesre, ahol a helyi fakanál készítés rejtelmeibe vezettek be minket a hagyományőrzők.
Magyarország területén egyedül Mátrakeresztesen készítenek nem dísztárgynak szánt fakanalat. A falut általában 700 körüli lélekszám jellemezte, de fénykorában 850-en is éltek benne. A településen a döntő többség fakanálkészítéssel foglalkozott, aki nem, az fát termelni járt az erdőre. Mátrakeresztesen nincsen se bolt, se óvoda, se iskola, a plébános is Pásztóról jár ki. A hegyek közé ékelődött településen nincs hova építkezni, aki erre adta a fejét, máshova költözött. Sokan vettek itt maguknak hétvégi házat, ahova csak néhány napra járnak ki.
A fakanál készítésébe 1925 körül vágott bele a falu. A kész árut lovas kocsival a pásztói állomásra vitték, a Keleti pályaudvarnál, a hetvenkettes postán pedig átvették, és fővárosi kereskedők intézték tovább a szállítmány sorsát. Volt olyan is persze, aki maga hordta árulni a kanalakat, de ez volt a kevésbé jellemző. Ha valakit több száz kilométerrel odébb elfenekeltek egy fakanállal, az a mátrakeresztesieket emlegethette.
Naponta ötven-hatvan darabot készített el egy család, és ez már megélhetést biztosított. Ma már csak a falu hagyományőrző házába vagy jelesebb eseményekre faragnak kanalat, ezeket motívumokkal, feliratokkal díszítik.
A faluban viszont ma már csak tíz család foglalkozik megélhetésszerűen ezzel a mesterséggel. A hetvenes évek közepétől gépesítették a műhelyeket, onnantól kezdve kevesebb ember készít nagyobb mennyiségben fakanalat. A régi kis műhelyek megvannak még a házak oldalában, de ezekben, ha készül is kanál, csak a háziak örömére.
Mátrakeresztest követően, Szurdokpüspöki helyi nevezetességeit tekintettük meg, köztük a Múltunk Háza gyűjteményt is. Az önkormányzat valamennyi tagja szívügyének tekintette a Múltunk Házának elnevezett gyűjtemény létrehozását. Mai értékvesztő korunkban különösen nagy szükség van a múlt még meglévő értékeinek a megmentésére, azért, hogy a jövő generáció is megismerhesse. Az ünnepélyes átadásra a 2010 augusztusában megrendezett 3. Püspöki Libafesztivál “előestéjén” kerül sor. A falu több mint ötven családja ajánlotta fel féltve őrzött kincseit, régi bútorait és tárgyait. Nevük olvasható azon az adománylevélen, melyre belépéskor először tekinthet a látogató. A hozzáértők szerint egy igen gazdag gyűjtemény jött létre. Bíznak benne, hogy a múltunk ezen részének a megmentése, bemutatása az utánunk következő nemzedékeknek is példát mutat, hogyan lehet kemény munkával fennmaradni és erőt ad a jövő építéséhez.