MŰHELYMUNKA 6.
Időpont: 2018. október 24.
Téma: multikulturalizmus
A műhelymunka során átbeszéltük a multikulturális nevelés fogalmát, ideológiáját.
A multikulturális nevelés lényege, hogy figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket. Mindez többféle módszert, koncepciót, programot, elképzelést foglal magában. Ide tartozik többek között az interetnikus konfliktusmegoldás, a multikulturális tananyagfejlesztés, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertana és a kisebbségi diákok számára azonos oktatási feltételek biztosítása is.
A multikulturális nevelés nem csupán az eltérő rasszok, kultúrák, társadalmi csoportok iránti érzékenységet jelenti, hanem egyfajta paradigmaváltást is, amely magával hozza a különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadását, s egyszerűen természetesnek veszi a másságot. A multikulturális oktatás jellemzője a befogadás.
A multikulturális nevelés irodalma ma már rendkívül bőséges, így az eligazodás megkönnyítésére Banks (2003), a multikulturális nevelés egyik legfontosabb amerikai szakírója tipológiát hozott létre, amelyben a multikulturális nevelés öt dimenzióját különbözteti meg.
- tartalmi integráció: A pedagógus a tanítás alatt példákat, adatokat, információkat nyújt a különböző kultúrákról és csoportokról. Ennek eredményeképp a tantervet, a tananyagot multikulturális szempontból bővíti, mivel megjelenik benne az adott ország össznépességét alkotó különböző kisebbségek hagyományai, szokásvilága, történelme.
- tudáskonstrukciók: A tudósok különböző tudományterületeken megfogalmazott elképzelései, az összegyűjtött tudás implicit kulturális előfeltevéseket, viszonyítási pontokat, perspektívákat, ítéleteket tartalmaz. Az idetartozó vizsgálatok írják le, hogy a rassz, az etnikai csoport, a családi háttér, az egyén osztályhelyzete miként befolyásolják a tudásalkotás folyamatát. Az iskolában ez annyit tesz, hogy a tanár hogyan segíti a különböző etnikai csoportba, kultúrkörbe tartozó diákok megértési, feldolgozási folyamatát a tanulás során.
- az előítéletek csökkentése: Célja a demokratikusabb értékek és viszonyulás kifejlesztése minden egyes tanulóban.
- az esélyegyenlőség pedagógiája: Amikor a pedagógus azért használ különböző célzott technikákat, módszereket az iskolai osztályban, mert ezzel a különböző rasszokból, etnikai, társadalmi csoportból származó tanulók iskolai eredményességét szeretné növelni.
- az iskola kultúrájával, szervezetével foglalkozó elképzelések: Az iskola kultúrájának újragondolását, felépítését jelenti, beleértve az intézmény légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az adminisztratív személyzet elvárásait, hiedelmeit, a címkézés menetét, a tanítás stílusát és stratégiáit éppúgy, mint a tesztelés, a vizsgáztatás módját, megfelelő tankönyvek kiválasztását, használatát az oktatási folyamatban.
Multikulturális nevelés helyzete
A multikulturális nevelés mind gyakrabban ismételt fogalom a hazai pedagógiában. Nálunk is egyre élénkülő figyelem veszi körül az öntudatra ébredő nemzeti és etnikai kisebbségek társadalomi problémáit, különösen oktatását és munkaerő-piaci helyzetét. Az alábbiakban betekintést nyerhetünk a multikulturális nevelés egyes kérdéseibe, fogalmának értelmezésébe, megismerhetjük fejlődését és megtudhatjuk, mitől lesz egy oktatási intézmény multikulturális jellegű.
A multikulturális nevelés európai keretek között is értelmezendő. Európa, s benne az Európai Unió, mint gazdasági, társadalmi közösség sokszínű, számtalan kulturális hagyományt egyesítő nemzetek szövetsége. A tagországok oktatási rendszereiben és az iskolán kívüli tanulásban, az Európai Unió létrejöttével kiemelt helyet kap a multikulturális oktatás, s benne az európai életére való felkészítés, egymás tradícióinak a megismerése, a demokratikus értékek és az európai kultúra megőrzésének folyamata. „Az oktatás egyik feladata, hogy megismertessen az európai és multikulturális demokratikus értékekkel, és a számos különböző európai kultúrával…
Megjelenik az oktatás európai dimenziójának fogalma, amely tartalmazza: – a különböző európai kultúrák megismerésének támogatását, – a humanizmus, mint alapvető közös értékünk megőrzését, – a közösség nyelveinek ismeretét, – európai ismeretek oktatását az iskolában, – olyan körülmények létrehozását, amelyek mellett az egyén kibontakoztathatja képességeit, s ez által könnyebben be tud illeszkedni az egyre verseny-centrikusabb világba.
A multikulturális nevelésnek megtaláljuk a tantervi és tananyagbeli vonatkozásait, pl. a történelemben és a földrajz tantárgyban, vagy az irodalom és a nyelvoktatás területén. Például a hazánkat érintő, a nemzeti történelmi eseményeken kívül a világtörténelem, az európai és a nemzetközi vonatkozások ugyancsak helyet kapnak az elsajátítandó tananyagban, mint ahogyan a földrajz tanítása sem merül ki csupán saját országunk természet,- társadalom és gazdaságföldrajzának megismertetésében. Az oktatás tartalmának kialakítása során a nemzeti hagyományokon túl az európai és a világ tudományos, kulturális kincseit, értékeit a diákság elé tárják a pedagógusok.
Az idegen nyelvek oktatása szintén jó lehetőség egymás megértésére, a különböző kultúrák közötti kommunikációra az európai kontinensen. A nyelvtanulás azonban nem csupán interakció és kommunikáció eszköze, hanem hozzá tartozik a másik helyzetébe való beleélés, az adott nyelven beszélők kulturális szokásainak, értékeinek ismerete is. A nyelvtanulásban nem csupán a sokak által beszélt nyelvek az érdekesek, hanem a kisnyelvek is, hiszen ezek megőrzése, fenntartása hozzájárul az európai nyelvi kultúra gazdagságának, sokszínűségének ápolásához.
A multikulturális nevelés megmutatkozik a demokráciára és aktív állampolgárságra való nevelésben is, amikor olyan készségeket és képességeket fejleszt az iskola, amelyek a demokratikus társadalomban való élethez szükségesek. A társadalom olyan értékek közvetítését és elmélyítését kívánja, mint a megkülönböztetés tilalma, az emberi jogok biztosítása, a szolidaritás, az igazságosság, és a szabadság eszméje. Mindezek iránt az utóbbi években megnőtt az igény a demokratizálódás útján elindult közép-kelet-európai országokban, míg Európa nyugati részein a felsorolt eszmék tiszteletben tartása évszázadok óta teljesen magától értetődő, természetes folyamat. Ennek jegyében az iskolában, nálunk elsősorban az osztályfőnöki órák keretében kaphatnak a tanulók lehetőséget aktuális társadalmi témák megbeszélésére, feladatok kooperatív megoldására, amelyek során a fogyatékkal élők, vagy az idős emberek stb. problémáinak megértésére, diszkriminációval kapcsolatos kérdések megvitatására is lenne lehetőség.
Egymás jobb megismerése, megértése, az előítéletek, a sztereotípiák leküzdése érdekében jöttek létre a különböző mobilitási programok, amelyek lehetőséget adnak diákoknak, tanároknak egyaránt valamely külföldi ország meglátogatására, egy-egy új oktatási intézmény életébe való bekapcsolódásra. Jó alkalmat teremtenek a csereprogramok a sajátunktól eltérő kulturális jellegzetességek megismerésére, a látókör szélesítésére, új ismeretek szerzésére, idegen nyelv tanulására, barátságok, új ismeretségek megkötésére. Iskolai cserekapcsolatok révén diákjaink olyan kulturális tapasztalatokra tehetnek szert, mint egy idegen ország szokásvilágának, értékeinek, természeti és kulturális kincseinek saját élményen alapuló megismerése, egy másik nép megértése.