MŰHELYMUNKA 5.
Időpont: 2018. október 3.
Téma: multikulturalizmus
A műhelymunka során átbeszéltük a multikulturalizmus fogalmát, ideológiáját: mely szerint az állam, kormányzat támogatást nyújt a különféle kulturális és etnikai kisebbségeknek, bevándorlóknak. A multikulturalizmust sok helyen – vitatott módon – a kulturális pluralizmus szinonimájaként használják, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket. A politikában: a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra való megoldás nyújtása.
Átbeszélésre került a multikulturális nevelés fogalma is.
A multikulturális nevelés lényege, hogy figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket. Mindez többféle módszert, koncepciót, programot, elképzelést foglal magában. Ide tartozik többek között az interetnikus konfliktusmegoldás, a multikulturális tananyagfejlesztés, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertana és a kisebbségi diákok számára azonos oktatási feltételek biztosítása is.
A multikulturális nevelés nem csupán az eltérő kultúrák, társadalmi csoportok iránti érzékenységet jelenti, hanem egyfajta paradigmaváltást is, amely magával hozza a különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadását, s egyszerűen természetesnek veszi a másságot. A multikulturális oktatás jellemzője a befogadás.
Demográfiai helyzet:
Magyarország: népessége folyamatosa csökken, jelenleg nem éri el a 10M főt. Különböző nemzetiségek élnek együtt, ezek közül a magyarok vannak a legtöbben, majd őket követik a romák, németek, szlovák, román, horvát, szerb, szlovén kisebbségek.
Románia lakossága kb. 19M fő. Az etnikai megoszlás alapján a magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget. (A népszámlálás szerint 2011-ben 1 237 746 fő.) Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Összességében hivatalosan 20 nemzetiségi kisebbség él Románia területén.
Szlovákia lakossága mindössze 5,5M fő. A mai Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek legnagyobb számban a magyarok (8,5%). Utánuk következnek a romák (2,0%), ruszinok (0,6%), csehek (0,6%), ukránok (0,1%), németek (0,1%), morvák (0,1%), lengyelek (0,1%), oroszok, bolgárok, horvátok, szerbek, zsidók és egyéb nemzetiségűek (1,3%) fővel.
Ukrajna: népessége közel 53M fő! Az ukránok mindössze a teljes népesség 71%-át teszik ki, a fennmaradó részt a kisebbségek alkotják. Jelentős kisebbséget alkotnak az oroszok (közel 20%). A teljes népességen belül a magyarok alkotta kisebbség mindössze 0,3%.
Multikulturalizmus helyzete
A multikulturalizmus helyzete hasonló a Kelet-Európai országok esetében.
Multikulturalizmusról csak akkor beszélhetünk, ha egymás mellékerült kultúrák (nyelvek, szokások, hagyományok, kollektív tudatok, vallások) nem egymás megsemmisítésére, hanem egymás megértésére, és elfogadására törekszenek. A multikulturális az jelenti, hogy az egymás mellett élő kultúrák szimmetrikus értékviszonyban állnak egymással, egyik sem az alárendeltje vagy kiszolgálója a másiknak kölcsönösen elismerik, hogy mindegyik kultúra emberi teljesítmény egyforma értékeket valló emberi közösségek kollektív produktuma.
Az ideológiáról és annak politikai érvényesítéséről valóban elmondható, hogy a gyakorlat próbáján elbukott, míg az alapjául szolgáló jelenség nagyon is létezik.
A multikulturalizmus a világ számos országában meglévő társadalmi jelenség: az eltérő etnikumok, tradíciók, vallások, civilizációk együttélése egy adott politikai-adminisztratív közösségen belül (ez lehet egy önkormányzat, régió vagy ország). Sokban hasonlít a globalizációhoz (terjedése és erősödése is összefügg a globalizációs folyamatokkal): lehet szeretni és utálni, előmozdítani vagy hátráltatni, de létezését kétségbe vonni nemigen.
A multikulturális társadalmak számos kihívással szembesülnek: az eltérő etnikumok, vallások, tradíciók együttéléséből gyakran származik súrlódás, feszültség, konfliktus. Ezek letagadása vagy lelkiismereti kérdéssé alakítása nem csökkenti, hanem éppenséggel növeli a multikulturális együttélést övező feszültségeket. Ezt a tévutat követte a multikulturalizmus ideológiája és az abból levezetett politika, amiről valóban kijelenthető, hogy zsákutcába vezetett.
A multikulturalizmus jelensége egészen másképp jelenik meg az erős nemzeti identitással rendelkező európai országokban, nemzetállamokban, mint a kezdetektől nagyon sokszínű társadalmakban. Nem véletlen.
Európa nemzetállamainak többségében a hetvenes évekig a nemzeti identitás meghatározó eleme volt a monokulturalizmus, a kanonizált nemzeti kultúra és hagyomány elsőbbsége, sok esetben kizárólagossága. A multikulturalizmus ideológiája ezt a hegemóniát törte meg, és a befogadó nemzet identitásában kitüntetett szerepet játszó értékeket és hagyományokat relativizálta. Ez a befogadók közül sokakat elbizonytalanított és rossz közérzettel töltött el, gyengítette a kötődést a saját hagyományhoz, de új, számukra is inspiráló, vonzó alternatívát nem ajánlott fel. Sokan érezték úgy, hogy nekik – a befogadóknak – sokat fel kell adniuk abból, ami számukra fontos és tiszteletreméltó, csak azért, hogy mások – a jövevények – korlátozás nélkül megőrizhessék és ápolhassák saját hagyományaikat, vallásukat, szokásaikat.
A multikulturalizmus ideológiájával és politikai gyakorlatával kapcsolatos igazi súlyos probléma abból származik, hogy ez nem csupán az eltérő értékek, életformák, hagyományok tiszteletét írja elő (ezzel nincs is semmi baj), hanem aktívan – törvényhozással, adminisztratív intézkedésekkel – támogatja, szorgalmazza ezeknek a különbségeknek a fennmaradását és érvényesülését, sokszor a befogadó ország uralkodó jogrendje és értékrendje ellenében is. Ez a politika nem szándékoltan ugyan, de kifejezetten nehezíti az érintettek integrációját és ösztönzi az elkülönülést.
A multikulturalizmus mint politika nem az eltérő kultúrák, hagyományok, vallások együttélését, egy közös társadalmi szövetbe integrálódását, hanem a közösségek izolációját, elkülönült egymás mellett élését eredményezi. Márpedig e társadalmi jelenségből fakadó problémáknak, feszültségeknek csak egyetlen kipróbált, működőképes megoldása van: a társadalmi integráció.