Rendhagyó tanulmányutunk keretében 2 nap alatt két különböző települést látogattunk meg. Első nap Szolnokra a VOKE Csomóponti Művelődési Központba látogattunk el, ahol Balázsiné Gődér Ágnes, a VOKE Csomóponti Művelődési Központ intézményvezetője fogadott.
Tanulmányutunk céljaként azt fogalmaztuk meg, hogy tapasztalatokat és jó gyakorlatokat gyűjtsünk a hagyományőrzés, hagyományok ápolása terén, valamint a művelődési házba tett látogatásunk alkalmával azonosítsuk az infrastrukturális problémákat és az esetleges megoldásokat.
Megvizsgáltuk a művelődési ház munkafolyamatait, a háttérben dolgozó munkatársak munkaközi kapcsolatrendszerét és azok eredményét a célcsoportok által igénybe vett szolgáltatásokra nézve. Továbbá vizsgáltuk, hogy az egymásra épülő és egymást kiegészítő szakmai tevékenységek (programtervezés, műszaki ügyelet, közönségszervezés, marketing, dokumentálás) hogyan tudják globalizáltan működtetni az intézményt úgy, hogy a célcsoportok mindegyikének lehetőséget tudjanak teremteni a szolgáltatások igénybe vételére.
A művelődési ház épülete kiváló példája a közművelődési intézményrendszerben fennálló infrastrukturális problémáknak. Az épület 3 szintes, nincs akadálymentesítve, az épület télen kifűthetetlen, az éppen használt termekben kiegészítő fűtőberendezésekkel oldják meg a fűtést. A termek berendezése elavult, a berendezéseket kizárólag pályázati forrásokból tudják cserélni. Az intézményvezető elmondása szerint akadálymentesítés megoldására külső lift építését tervezik, ez érinti néhány terem átépítését, felújítását is. A fűtési gondok azonban ezzel sem oldódnak meg, viszont a művelődési házba való bejutás az idősebbek, mozgássérültek, valamint a babakocsival érkezők számára problémamentesebb, komfortosabb lesz.
A közel félezer négyzetméteres épületet 1977-ben adták át Vasutasnap tiszteletére, ami akkor rendkívül praktikusnak és modernnek számított. Az egyébként rendkívül jó beosztású házban legalább négy olyan terem található, ami klubhelyiségként vagy próbateremként is működhet, illetve összenyitva a folyosókkal a tavaszi és őszi vasútmodell kiállítás fogadására is alkalmas. Működik benne egy pici könyvtár is, baba-mama klubbal kiegészítve.
A Művelődési Központban nagy gondot fordítanak a helyi közösségek fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek szegregációjának csökkentésére. Egyik programjuk keretében a roma gasztronómiát ismertetik meg a közösségeikbe járó nem roma emberekkel. A hagyományosan cigány ételek közé tartozik a káposzta és a hús, gyakran a kettő együtt, vagyis a töltött káposzta, amit nem kenyérrel, hanem bodaggal ettek, vagy a cigánykáposzta.
A tanulmányúton résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy nagyon jó gyakorlat a gasztronómián keresztül közelebb hozni egymáshoz a különböző társadalmi csoportokat.
Intézményvezető asszony bemutatta számunkra a közel másfél évszázada működő kórusukat is. A MÁV Járműjavító Férfikara az ország egyik legrégebbi kórusa. A kórus életben maradását segítette, hogy folyamatosan meg tudtak újulni. Szívhez szóló dallamok, klasszikus és modern darabok csendülnek fel repertoárjukban. A zene és a hagyomány köti össze a kórustagokat. Megszámlálhatatlan élmény, sikeres koncert és verseny fémjelzi közös tevékenységüket. Az amatőr művészeti csoport több hazai és nemzetközi díjat is elnyert már működése során. Tanulmányutunk résztvevői közül többen is megjegyezték, hogy a kórusban éneklés milyen fegyelmet igényel, ugyanakkor hatalmas élményt jelent és nagyon jó közösségformáló hatása is van.
Szolnok után tanulmányutunk második napján Kiskunfélegyházára látogattunk, ahol azt néztük meg, hogy a helyi NépmesePont hogyan járul hozzá a helyi hagyományok megőrzéséhez, átörökítéséhez. Itt Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató fogadta csoportunkat, aki a NépmesePont munkájának bemutatása mellett beszélt a népmesék társadalmi szerepéről és jelentőségéről is.
Ottjártunkkor több iskolás és óvodás csoport is megfordult programjaikon, ebből is látszik, hogy a NépmesePont hamar a helyiek életének része lett. A többfunkciós közösségi tereket változatos programokkal töltik meg, az idelátogatók pedig a mesés környezetnek köszönhetően komfortosabban érezhetik magukat.
A tanulmányúton szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a hagyományok ápolása és a közösségépítés szinte kéz a kézben járnak, a közművelődés terén összefonódnak és egymást erősítő hatással bírnak. Ezt kiaknázandó, a közművelődésben a hátrányos helyzetűek életminőségének javítása érdekében olyan, a hagyományok ápolására irányuló közösségi programokat kell szervezni, melyek megmutatják a társadalomban rejlő, már-már feledésbe merült pozitív életpéldákat, melyből erőt és tapasztalatot meríthetnek, életszemléletük formálása érdekében.
A tanulmányúton résztvevő szakemberek közül többen is tervezik a jövőben mesedélutánok, meseestek szervezését a NépmesePontban tapasztaltak alapján, nem csak gyerekeknek, hanem a felnőtt korosztálynak is, hisz a magyar népmesékben olyan tanulságok jelennek meg, mint a jóindulat és segítőkészség, szorgalom, hűség, becsületesség, igazmondás. Ezek ma is nagyon fontos értékek, ezáltal a sokszor reményvesztett, csalódott, elszegényedett embereknek segíthet a pozitív életszemléletének visszaállítása érdekében.