MŰHELYMUNKA 3.
Időpont: 2018. augusztus 17.
Téma: Az élethosszig tartó tanulás jelentősége
A műhelymunka során áttekintettük az egyes országok foglalkoztatási rátáját, munkanélküliségét.
A műhelymunka során átbeszéltük, mit is jelent az élethosszig tartó tanulás fogalma.
Foglalkoztatási ráta,munkanélküliség:
Magyarország:
- év eleji adatok alapján a foglalkoztatottak létszáma:
- A foglalkoztatottak létszáma 1,5%-kal magasabb, 4 millió 457 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 108 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 41 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott.
- A foglalkoztatottak közül 4 millió 405 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,4 százalékponttal, 69,1%-ra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 1,7%-kal, 2 millió 406 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 76,0%-ra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1,0%-kal, 1 millió 999 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,2 százalékponttal, 62,2%-ra nőtt.
- A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottság a mintavételi hibahatáron belül változott, a foglalkoztatottak létszáma 292 ezer, a foglalkoztatási ráta pedig 28,4% volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma, foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,0 százalékponttal, 84,3%-ra, utóbbiaké 2,7 százalékponttal, 53,5%-ra nőtt.
- A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,5 százalékponttal, 74,2%-ra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,9, a nőknél 66,7%.
A 2018. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 29 ezer fővel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9%-ra csökkent. A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.
Románia és Szlovákia
Az Európai Unión belül az országok legnagyobb csoportja a foglalkoztatási ráta enyhe, stabil növekedését tapasztalta (Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság és Törökország). Mások egészen lapos pályát jártak be, azaz stabil foglalkoztatási rátával rendelkeznek, ilyen Szlovákia is. Romániában azonban komoly hullámzás következett be.
A foglalkoztatási ráta a 25–54 éves korcsoportban gyakorlatilag 2001 óta nem változott, míg az idősebb korosztályban (55–64 év) igen markánsan nőtt, a fiatalabbaknál (15–24 év) pedig csökkent.
A foglalkoztatási ráták számottevő eltéréseket mutatnak iskolai végzettség szerint is. Az iskolai végzettség szintje szerint elemzett foglalkoztatási ráták a 25–64 éves korcsoporton alapulnak, mivel a fiatalabbak valószínűleg még oktatásban (különösen felsőfokú oktatásban) vesznek részt, és ez megjelenhet a foglalkoztatási rátákban is. A felsőfokú oktatásban (rövid ciklusú felsőoktatás, alapképzés, mesterképzés és doktori képzés, vagy ezekkel egyenértékűek) részesült 25–64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU 28 tagállamában 84,8% volt 2016-ban, ami jóval meghaladta a legfeljebb alapfokú vagy alsó középfokú oktatásban résztvevőkét (54,3%). Az EU 28 tagállamában a legfeljebb felső középfokú vagy nem felsőfokú posztszekunder képzésben részesültek foglalkoztatási rátája 74,8% volt. Amellett, hogy már így is nekik van a legalacsonyabb esélyük (az említett végzettségi csoportok közül) munkát találni, leginkább a legfeljebb alsó középfokú oktatásban résztvevőket sújtotta a legkeményebben a válság: a foglalkoztatási ráta ebben a csoportban 2007 és 2013 között 5,1 százalékponttal csökkent, míg a középfokú képzésben részesültek esetében ez a szám 1,7 százalékpont, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 1,8 százalékpont volt.
A sikeres álláskereséshez létfontosságú legalább középfokú végzettséggel rendelkezni Belgiumban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában, ám kevésbe fontos Dániában, Észtországban, Görögországban, Cipruson és Luxemburgban.
Az egynél több munkahellyel rendelkező személyek részaránya alacsony, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vállalnak másodállást, mint az alap- vagy középfokú végzettségűek. Az EU 28 tagállamában minden évben, amelyről adattal rendelkezünk, hasonlóan alakult a helyzet: a felsőfokú képzettséggel rendelkezők körülbelül 5%-a és a két másik végzettségi csoport mintegy 3%-a vállalt másodállást. Szlovákia és Románia is azon országok közé tartoznak, ahol szokásosnak számít másodállást vállalni. Ennek fő oka,a megélhetés.
Munkanélküliség Szlovákia
A nyilvántartott munkanélküliek aránya Szlovákiában idén februárban elérte az 5,72%-ot. 2018 januárjával összehasonlítva, amikor 5,88%-ot mértek, ez 0,16%-os csökkenést jelent. Éves összehasonlításban 2,67%-os csökkenésről beszélhetünk
Munkanélküliség Románia
Romániában tavaly októberben esett félmillió alá az állástalanok száma. Tavaly egész évben gyors ütemben csökkent a munkanélküliség a megnövekedett munkaerő-kereslet hatására, főleg Románia fejlett részein, ahol egyre több vállalkozás panaszkodik munkaerőhiányra. A tavalyi utolsó negyedévben a meghirdetett és betöltetlen állások száma a román gazdaságban 60 700 volt, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához mérten. Jelenleg a mukanélküliségi ráta 4,10 %.
Ukrajna:
A munkanélküliség Ukrajnában jelentős ütemben nő. A legmagasabb a munkanélküliség az országban a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyében. A harcok sújtotta kelet-ukrajnai térségben is magasabb a munkanélküliek aránya az országos átlagnál: Luhanszk megyében 11,8, Donyeck megyében pedig 11,3 százalék. A legalacsonyabb rátát az ország déli részén lévő Odessza megyében mérték, 7 százalékot. A fővárosban, Kijevben a mutató 7,2 százalék.
Ukrajna lakossága a statisztikai adatok alapján tavaly 42,9 millió volt, ebből a keresőképesek száma 19 millió, azaz a nyugdíjasok jelentős aránya miatt kevesebb, mint a fele. Becslések szerint jelenleg mintegy 3-4 millió ukrán dolgozik külföldön.
A munkanélküliség növekedésének magyarázata szakértők szerint a gazdaság jelentős visszaesése, és az ezzel járó nagyarányú leépítés valamennyi szektorban, de különösen az iparban. Az ipari termelés több mint 21 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához lépest. Már csaknem három éve az ipari termelés Ukrajnában folyamatosan és növekvő mértékben esik.
A munkanélküliek számának emelkedéséhez emellett hozzájárul az is, hogy a kelet-ukrajnai harcok övezetéből kijevi hivatalos adatok szerint már csaknem egy millióan települtek át és élnek „belső menekültként” Ukrajna más térségeiben.
Az élethosszig tartótanulás fogalma:
Az egész életen át tartó tanulás (más kifejezéssel az élethosszig tartó tanulás) gondolata már az 1970-es években megszületett, de igazán központi témává és fontos célkitűzéssé csak az ezredforduló környékén vált. Akkor azonban már annyira hangsúlyos szerepet szántak neki, hogy 1996-ot egyenesen a lifelong learning évének kiáltották ki Európában.
Mit is jelent ez a manapság is sokat hangoztatott kifejezés? Röviden annyit, hogy a tanulás, ismereteink bővítése, saját magunk képzése nem ér véget sem az első szakma, sem az első diploma megszerzésével. Ahhoz, hogy a modern munkaerőpiacokon hasznosítható, versenyképes tudással rendelkezzünk, folyamatosan fejlesztenünk kell képességeinket, bővítenünk kell ismereteinket.
Az egész életen át tartó tanulásnak az is fontos eleme, hogy önmagunk képzése (és így munkaerőpiaci esélyeink javítása) nem csak az iskolapadokban és nem csak különböző bizonyítványok megszerzésével lehetséges. Hasonlóan fontos a kevésbé szervezett és szabályozott keretek között (non-formális formában) megszerzett tudás, illetve a mindennapi élet és a munka során (informális formában) felcsipegetett ismeretek is.