Mai műhelymunkánkon azt tekintettük át, hogy a közművelődési, illetve civil szervezetek számára milyen infrastruktúra áll rendelkezésre, milyen problémák jelentkeznek, illetve milyen megoldási javaslatokkal lehet a problémákat orvosolni.
A műhelymunkánk vezető szakértője Zánki-Tóth Enikő, közművelődési szakértő. Szakértőnk több példát is hozott a témához, kisebb-nagyobb civil szervezetekről, közművelődési intézményekről, amelyben bemutatta az adott szervezet szervezeti szintű infrastruktúráját. A példákat meghallgatva mindenki párhuzamot vonhatott az ismertetett szervezet, illetve a saját szervezete között.
A műhelymunka során felelevenítettük az eddigi tanulmányutakon tapasztaltakat is. Az alábbi jó gyakorlatokat azonosítottuk:
- Szolnok, VOKE Csomóponti Művelődési Központ: 3 emeletes épület, sok-sok lépcsővel, az akadálymentesítés nem megoldható épületen belül. Megoldás: külső lift építése az épülethez, pályázati forrásból
- Pécs, Vasutas Művelődési Ház: az épület egy zárt udvarral rendelkezik, melyen szabadtéri színpad is helyet kapott. Nyaranta gyakran szerveznek így szabadtéri előadásokat, stand up comedy esteket, de a gyerekekre is gondolva az udvar egyik szegletében játszóteret alakítottak ki.
- Balatonszemes, Művelődési Ház: A közösségi összejövetelek, rendezvények programját színesíti, hogy a művelődési ház udvarán található kemencében közösen sütnek a közösségek tagjai.
A kisebb településekről hozott példák alapján azt a közös ismérvet állíthattuk fel, hogy a község/falu önkormányzata, iskolája szorosan együttműködik a helyi civil és közművelődési szervezetekkel, így például a technikai infrastruktúrát ki-ki igényei szerint használhatja, előzetes egyeztetés alapján.
Nagyobb településeken, városokban azonban ez már nem működik ilyen gördülékenyen. Ha egy közművelődési intézménynek nincs megfelelő hangosítása, akkor bérelnie kell, ami persze nem megy ingyen.
A műhelymunka során megállapítottuk, hogy bár az utóbbi években számtalan pályázati lehetőség volt infrastrukturális fejlesztésre, az a tulajdon-viszonyok miatt nem minden szervezet számára volt elérhető, vagy csak kisebb léptékű eszközbeszerzésekre volt lehetőség. Katona Edina megjegyezte, hogy az eszköz-beszerzések az EFOP-os projektek nagy részénél korlátokba ütköztek, mivel csak kisértékű eszközök beszerzését engedélyezték. Ez egy laptop esetében azt jelenti – figyelembe véve azt is, hogy jellemzően bruttó módon számolnak el a pályázók –, hogy bruttó 100eFt-os értékhatárig lehet beszerezni, ami nem feltétlenül alkalmas a mindennapi munkához, de elegendő lehet pl. a digitális kompetenciák fejlesztéséhez szakköri foglalkozás keretében.
A Szlovákia Magyar Művelődési Intézet jelenlévő tagjai megjegyezték, hogy az ingatlanok állapota náluk is jelentős problémát jelent, de közösségi összefogással mindig egy kicsit tudnak rajta alakítani, felújítani.