EFOP-5.2.2-17-2017-00115
A közművelődési szerepe a hagyományok megőrzésében, átörökítésében
1. tanulmányút beszámoló
A szakmai terv alapján első tanulmányutunkat Pécsre szerveztük, 2018. június 28-29-én.
A tanulmányút elsődleges célja a bányamanó mozgalom megismerése volt, mely Pécsről indult „hódító útjára”.
Pécsről:
Baranya megye központja, az ország hatodik legnépesebb városa. Lakosainak száma 145 ezer főre tehető. 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. Az EKF projekt során számos kulturális intézmény megújult, újakat hoztak létre. Az EKF alapvetően 4 kulcsprojektre épült: Kodály Központ, Zsolnay negyed, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, parkok és terek újjáélesztése.
A bányabezárásokat követően a lakossága mintegy 25ezer fővel csökkent.
A Területi Művelődési Intézmények hálózatán belül működő közel 60 szervezetből 8 egyesület is itt található, tanulmányutunk során többet személyesen is megismerhettünk.
Területe már az ókorban lakott volt, erről tanúskodnak a római kori műemlékek is, de a török uralom is számos építészeti örökséget hagyott maga után. A város kultúráján meglátszik a határhoz való közelség is, hisz több nemzetiség is nagyszámban képviselteti magát a városban (horvát, német). Az egyetemi felsőoktatásnak köszönhetően nem idegen a városban élők számára a multikulturalizmus sem, hisz számos külföldi diák tanul Pécsen, így az utcákon sem ritka a horvát, német, angol társalgás.
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban.
- nap
Tanulmányutunk fő helyszíneként a Vasutas Művelődési Házat választottuk, nemcsak belvárosi elhelyezkedése miatt, hanem az évek óta tartó szakmai összefonódás miatt is. A művelődési ház egy csendes belvárosi utcában helyezkedik el, zárt udvarral. Az udvaron remek lehetőség adódik kisebb színházi előadások bemutatására, koncertek megtartására. A gyermekes családokra is gondoltak: a kicsiket egy minijátszótér fogadja az udvaron. Az udvaron boroshordókból kialakított ülőalkalmatosságok és raklapokból kialakított válaszfal fogadja a látogatókat. Hangulatos, barátságos hely akár egy baráti beszélgetéshez is.
A művelődési házban Kovács Ibolya kulturális szervező fogadta a vendégeket, majd Szentgyörgyvári Péter kalauzolt bennünket végig a házon és mutatta be lehetőségeiket, klubjaikat, csoportjaikat.
Már javában zajlottak a 68. Vasutasnap előkészületei is a házban.
A Művelődési Ház fenntartásában működik a Pécsi Koncertfúvós Zenekar, mely több rangos díjat is magáénak tudhat. Tagjainak száma közel 100 fő.
A Pécsi Vasutas Fúvószenekar 1945-ben alakult meg Bali János alapító karnagy irányításával.
Ebből az együttesből fejlődött ki 1983-ban a Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar, melynek alapító karnagya és művészeti vezetője Neumayer Károly, fúvószenekari karnagy volt. Tőle, Bókai Zoltán a Pécsi Nemzeti Színház karmestere vette át az együttes művészeti vezetését 2014 márciusától.
A Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar eddigi eredményeinek köszönhetően hazánk amatőr fúvószenei életének, aktív résztvevője. A zenekar tagjai valamennyien kiváló muzsikusok, akik a koncert minőségű fúvószene elkötelezett előadói.
Az együttes tagja a Fúvószenekarok és Együttesek Magyarországi és Közép-Kelet-Európai Szövetségének (WASBE), valamint a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségnek.
A művelődési ház bemutatása után a Bányászok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete mutatkozott be. Mindennapi munkájuk mellett bemutatták a bányamanó mozgalmat is, melyhez eddig már többszáz kisdiák csatlakozott. A bányamanók a bányász hagyományokat ápolják, részt vesznek bányász megemlékezéseken, koszorúzásokon, gondozzák a bányászati emlékhelyeket, ezen kívül kirándulásokat és vetélkedőket szerveznek nekik.
A mozgalom a cserkészek mintájára alakult, szerveződött. Az országban egyre több bányásztelepülésen indítanak hasonló mozgalmakat.
A bányásztársadalmakban meglehetősen különös hagyományok alakultak ki. Tradicionális köszönési formájuk a Jó szerencsét!
Egy pályázat keretében összegyűlt mesékből állították össze a Mesék a bányából című mesekönyvüket, melynek beköszöntő írásában Hoppál Péter így fogalmaz: „Régi bölcsesség, hogy csak az a közösség lehet erős, amely ragaszkodik hagyományaihoz és őrzi azokat. Ennek a hagyományőrzésnek a tárházából nem hiányozhat a közös alkotás, a hagyományok felelevenítésének öröme, sőt az új hagyományok teremtése sem! Hiszen egy-egy örökség fenntartásának alapvető eszköze annak megújulása, életközelivé tétele.”
Bár már korábban is sokszor találkoztunk, ennek ellenére nem nyílt lehetőségünk a Pécsbányai Kulturális Egyesület munkájának megismerésére. Az Egyesület alapvetően kulturális, közösségformáló céllal alakult meg. Tevékenységében a kulturális élet fellendítését, az adott területre jellemző kultúra ápolását tűzte ki célul, tevékenyen részt vesz a Pécsbányatelepi Közösségi Ház működtetésében.
Minden évben megrendezik az Ezeréves Gesztenyésben a Gesztenye liget fesztivált, melyen fellépnek a helyi hagyományőrző csoportok is.
Az Apolló Kulturális Egyesületet az egyesület elnöke, Alapi-Tóth Zoltán mutatta be. Országosan is elismert drámapedagógiai munkát végeznek. Ők működtetik az Escargo Hajója Színházi Nevelési Szövetkezetet és az Eck Imre Alapfokú Művészetoktatási Intézményt is.
Az előadások után operett slágerekből összeállított csokrot hallhattunk helyi színészek közreműködésével.
Ezt követően utunk a belvárosba vezetett. A rövid városnéző séta során lehetőségünk nyílt személyes beszélgetésekre is helyi szakemberekkel, akikkel megvitattuk a gasztronómiai és kulturális hagyományokat.
- nap
Reggeli után Siklós felé vettük az irányt, ahol már várt vendéglátónk, Szentgyörgyvári Péter.
A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1260 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellanusa) volt Omoneus de Topord személyében.
A várban lehetőségünk volt a Bormúzeumot is megtekinteni és megismerni a szőlőtermesztés hagyományait és befolyásoló tényezőit, a ma még kialakulóban lévő hazai borkultúra Villányi borvidékre jellemző részleteit. A szőlőtermesztésre a 150 éves török uralom sajnos negatív irányban, de rányomta bélyegét szintén. A környékbeli szőlők nagyrészt kipusztultak, csak a törökök kiűzése után, a sváb szőlőművesek betelepítését követően indult újra útnak a minőségi szőlőtermesztés. A bornak már több száv éve is nagy jelentősége volt és vagyont jelentett egy-egy jó szőlőbirtok.
A történelmi hagyományok megőrzésére nagy hangsúlyt fektetnek a Siklósi várban, számos olyan programot szerveznek, ahol lehetőségük van a helyi hagyományőrző csoportoknak is bemutatkozni. Ezek a rendezvények nem csak a hagyományok ápolását szolgálják, hanem turisztikai értéket is képviselnek. Ilyen például az Apród Ünnep, Várfesztivál, de csatlakoztak például a Múzeumok éjszakájához is. A várban történelmi élmények várják az idelátogatókat.
Gőz Melinda