A közművelődési intézmények, művelődési házak új generációjának jellemzői:
– A helyi társadalmak jelentős hányada igényli működésüket, ragaszkodik fenntartásukhoz, és változatos formában használja őket, karbantartásukról, felújításukról folyamatosan gondoskodik.
– Az intézményhálózat településnagyság, működési hely és funkciók szerint változatos formát mutat. Főként kistelepülésen gyakori a többfunkciós és integrált intézménytípus.
– Az Európai Unió támogatásainak eredményeként sikerrel alkalmazkodtak az LLL új paradigmájához, a kompetencia alapú művelődésszervezéshez.
– Finanszírozásuk, tartalmi tevékenységük, épített környezetük jórészt megegyezik az Európában működő, hasonló művelődési, kulturális, közösségi intézmények gyakorlatával. Infrastrukturális adottságaik a nemzeti vagyon részét képezik, védelmük nemzeti érdek.
– A helyi kulturális élet munkamegosztásában jól azonosítható ezeknek az intézményeknek a tevékenységrendszere, használóik köre. A településeket, városrészeket összekötő közös közművelődési programok szervezésével fontos szerepet töltenek be a helyi értékek és a hagyományok megőrzésében, az életminőség javításában.
– A közművelődési intézményrendszer hazai jogszabályi környezete, szabályozása kialakult és sikeresen beletagolódott az Európai Uniós támogatásokat rendszerező operatív programok és konstrukciók fogalmi rendszerébe.
– különösen a hátrányos helyzetű települések, térségek és csoportok, a gyermek és ifjúsági korosztály esélyeinek, életminőségének javításában kiemelten közhasznú feladatokat lát el.